"When you can measure what you are speaking about, and express it in numbers, you know something about it; but when you cannot express it in numbers, your knowledge is of a meagre and unsatisfactory kind; it may be the beginning of knowledge, but you have scarcely, in your thoughts, advanced to the stage of science, whatever the matter may be."
Lord Kelvin

Corruption, Institutions and Convergence. Empirical Analysis of Public Tenders of the Old and New EU Member States and Three Developing Countries

December 13, 2019

Tóth, István János – Hajdu, Miklós. 2019. Corruption, Institutions and Convergence. Empirical Analysis of Public Tenders of the Old and New EU Member States and Three Developing Countries. Budapest: CRCB.

Abstract

The paper focuses on the measurement of institutional convergence of the new EU members and four South European EU member countries. Previous studies used perception data or expert surveys at country level to quantify institutional convergence.We present a new method which is  based on micro level hard data. Our approach focuses on the control of corruption risks in the public procurement of European countries. We use a contract-level dataset from 2006 to 2018 with almost 3.6 million observations downloaded from the European Union TED database. We consider the control of corruption risks as a proxy or an aspect of institutional quality and we consider the countries with high institutional quality (high ability to control of corruption) as a benchmark to measure the difference from the performance of test countries. Our results support earlier research concerning the poor performance of South-European EU countries and point out the considerable difference in institutional convergence amongst the new EU member states. While Slovakia, Estonia, Lithuania have achieved strong institutional convergence and by now have reached as high institutional quality in control of corruption risks as ones in the benchmark countries, Poland has achieved substantial convergence, but its institutional quality still remains relatively weak. Latvia has had relatively weak convergence but it has still achieved a high level of institutional quality due to its favourable initial position. Other countries like Hungary, Romania and Bulgaria have had a low level of convergence starting with weak initial institutional quality. Thus, they have now institutions with weak ability to control corruption risks. Slovenia and the Czech Republic had the weakest performance with divergence from the benchmark countries. These results point out that the institutional reforms at the national level matter and the EU policies promoting these measures are necessary but not sufficient conditions of the successful institutional convergence.

 

Összefoglalás

A tanulmány az Európai Bizottság megrendelésére készült. A tanulmány az új EU tagállamok és négy dél-európai ország intézményi konvergenciát vizsgálja. A korábbi kutatások általában szakértői vélemények, lakossági vagy vállalati felmérések adatai alapján, alapvetően az intézményekről alkotott véleményekre koncentrálva vizsgálták egy-egy ország intézményi minőségét és az országok közötti intézményi konvergenciát. A CRCB egy teljesen új módszert mutat be, amely kemény adatok alapján elemzi ezt a kérdéskört. Elemzésünkben közbeszerzési szerződések adatai alapján a korrupciós kockázatok kontrolljára koncentrálunk. A 2006-2018 közötti adatokat tartalmazó EU TED adatbázisának adatait használjuk fel, több mint 3,6 millió közbeszerzés adatát. Az gondoljuk, hogy a korrupciós kockázatok kontrolljának szintje egy jó mutatója az intézményi minőségnek. A jó intézményi minőségű (alacsony korrupciós kockázatú) országok adatait mint kiindulópontot (benchmark) használjuk. Ehhez a szinthez viszonyítva mérjük az egyes országok eltéréseit és az eltérések változását, elemezzük az országok intézményi konvergenciáját. A kapott eredmények megerősítik más kutatásoknak a dél-európai országok rossz intézményi minőségére és az új EU tagországok közötti jelentős különbségekre vonatkozó eredményeit. Az intézményi minőségben Szlovákia, Észtország és Litvánia esetében jelentős javulást és erős konvergenciát látunk, ami azt is jelenti, hogy az utóbbi években a korrupció kontrolljának szintje ezen országokban már megfelel a legfejlettebb országokénak. Lengyelország esetében ugyan erős konvergencia figyelhető meg, de az intézményi minőség még mindig nagyon gyenge. Lettországban éppen ellenkezőleg: alig volt konvergencia az időszak alatt, de az időszak egészében elég jó volt az intézményi minőség. Más országok, mint Magyarország, Románia vagy Bulgária alacsony mértékű konvergenciával és gyenge intézményi minőséggel jellemezhetők. Ebben a tekintetben Szlovénia és Csehország külön eset: inkább divergencia (a legjobb intézményi minőségű országoktól való távolodás) jellemzi. Az eredmények aláhúzzák az egyes országok szintjén megvalósított intézményi reformok fontosságát és azt, hogy az EU szintjén megfogalmazott előírások, ajánlások, politikák csupán szükséges, de nem elégséges feltételei a tagországok sikeres intézményi konvergenciájának. Ebben a nemzeti kormányok magatartása, politikája a döntő.

 

Presentation at the Budapest Science Meetup, December 12, 2019 (pdf)

A Budapest Science Meetup-on 2019. december 12-én elhangzott előadás (pdf)