December 29, 2021
Tóth, I. J. és Hajdu, M. 2021. Haveri cégek az Orbán rendszerben: árbevétel, profit, hozzáadott érték és osztalékfizetés. Magyarországon 2005-2018 között nagy összegű közbeszerzési szerződéseket nyerő cégek mérlegadatainak elemzése. Working Paper Series: CRCB-WP/2021:2. Budapest: CRCB.
A tanulmányban 2004 és 2018 között legnagyobb közbeszerzési szerződéseket elnyerő cégek mintáján azt vizsgáljuk, hogy egyes cégtulajdonosoknak a 2010-ben hivatalba lépett magyar miniszterelnökkel és kormánya egyes tagjaival való rokoni vagy baráti kapcsolatai milyen hatással lehettek cégeik árbevételére, hozzáadott értékére, profitjára és a cégtulajdonosoknak az osztalékfizetéssel kapcsolatos döntéseire. Elősegítették-e a politikai kapcsolatok azt, hogy e cégek (“NER közeli”, vagy MGTS+ cégek) növeljék árbevételüket, magasabb legyen profitrátájuk és magasabb arányban fizessenek osztalékot, mint minden más szempontból azonos helyzetben lévő, de politikai kapcsolatokkal nem rendelkező vállalkozók cégei? Ha igen, akkor e jelenséget a politikai favoritizmus bizonyítékának tekintjük.
Az elemzés során először a 2004-2018 között kötött mintegy 204.000 közbeszerzési szerződésből leválogattuk a 15.115 legnagyobb értékű közbeszerzési szerződést. Az időszak alatt ezek a szerződések adták az összes szerződéses érték közel 78 százalékát. Ezt követően megkerestük és azonosítottuk e szerződések nyerteseit. Összesen 3355 nyertes céget találtunk. A tanulmányban ezek 2005-2017 közötti mérlegadatait elemeztük.
Az eredmények azt támasztják alá, hogy 2011 után, a NER időszaka alatt az MGTS+ cégeknél a politikai kapcsolatok számottevően növelték a cégek árbevételét, hozzáadott értékét, profitját és jövedelmezőségét, miközben döntően befolyásolták a tulajdonosok osztalékkal kapcsolatos döntéseit, relatív magas osztalékhányad kifizetésére ösztönözve őket. Az MGTS+ cégek politikai kapcsolatai a NER időszaka alatt ténylegesen segítették e cégeket abban, hogy az egyébként minden más vizsgált tulajdonságban velük megegyező, de piaci feltételek mellett, politikai kapcsolatok nélkül tevékenykedő magyar cégekhez képest több legyen a nyereségük és magasabb profitrátát érjenek el. Megfigyeltük továbbá, hogy a politikai kapcsolatok eredményeként megszerzett nyereséget az MGTS+ cégek tulajdonosai, számolva a haveri rendszer immanens bizonytalanságával, a tulajdonjogok kikényszerítésének e rendszerekre jellemző ingatagságával, igyekeznek „biztonságba helyezni” és „kimenteni” cégeikből. A NER időszakában a tulajdonosok az MGTS+ cégeket jórészt fejőstehénnek tekintik, s ekként is kezelik, szemben a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező egyszerű magyar cégek tulajdonosaival.
Előadás az MKE 2021. évi XV. konferenciáján: (pdf)