2019. szeptember 10.
A közbeszerzési adatok rendezett formában, adattáblában való közlésével a CRCB segíteni szeretné a magyar állampolgárok tájékozódását.
Véleményünk szerint az az adatközlési forma a legjobb, amely áttekinthető és megkönnyíti a szerződés szintű adatok statisztikai elemzését. Mindez a transzparenciát és korrupció elleni fellépést szolgálja. A transzparencia ugyanis nagyon fontos eszköz a korrupció elleni fellépésben. Minél átláthatóbb a közbeszerzési szerződések adatainak közlése, annál több elemzés végezhető el ezek alapján, és minél több elemzés, adat áll rendelkezésre, annál inkább kimutathatók az összejátszásra és a korrupcióra utaló jelek.
Ennek megfelelően egy, az elemzésekre alapozott ellenőrzési stratégia növelni képes a korrupt szereplők lebukási valószínűségét. A bűnelkövetésre (közöttük az adócsalásra és a korrupcióra) vonatkozó közgazdasági elemzések a bűnelkövetés elleni fellépésben kitüntetett szerepet tulajdonítanak két tényezőnek: a büntetés mértékének és a lebukási valószínűségnek. Ezek együttesen határozzák meg a korrupció költségeit.
Az elméleti és empirikus kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy e két tényező közül igazán a lebukási valószínűség növelése tud hatékony lenni egy kormányzat számára a bűncselekmények – és ezen belül a korrupt magatartás – visszaszorításért folyó küzdelemben.
A közbeszerzési szerződések adatainak egyszerű, rendezett formában történő közzétételével a korrupt tevékenységek felderítéséhez kívánunk hozzájárulni. Jelesül ahhoz, hogy sem az EU-tól kapott támogatásoknál, sem a magyar adófizetők pénzéből megvalósult projekteknél ne lehessen, illetve csak kisebb mértékben lehessen korrupt közbeszerzéseket lebonyolítani.
A CRCB tudatosan közli az általunk létrehozott közbeszerzési adatbázisból – amely több mint 200 ezer közbeszerzési adatait tartalmazza rendezett formában – a 2005-2018-as időszak adatait, és nemcsak a 2010-2018-as, vagy csak a 2014-2018-as adatokat. Egyrészt az EU finanszírozásokkal kapcsolatos korrupciós kockázatok legteljesebben a 2005-2018-as adatokon vizsgálhatók. Másrészt aki csak a Gyurcsány-, vagy a Bajnai kormány ideje alatti korrupciós kockázatokra kíváncsi, az így kiválaszthatja a 2005-2009-es korszakot. Mi úgy véljük, hogy jobb a 2005-2018 közötti időszak egészét figyelembe venni, mert így tudjuk jól megvizsgálni a tendenciákat, azok változásait, és így azt, hogy az egyes kormányok alatt hogyan alakult a verseny erőssége és a korrupciós kockázatok szintje a magyar önkormányzatok közbeszerzéseinél.