December 29, 2021
Tóth, I. J. és Hajdu, M. 2021. Haveri cégek az Orbán rendszerben: árbevétel, profit, hozzáadott érték és osztalékfizetés. Magyarországon 2005-2018 között nagy összegű közbeszerzési szerződéseket nyerő cégek mérlegadatainak elemzése. Working Paper Series: CRCB-WP/2021:2. Budapest: CRCB.
Tóth, I. J. & Hajdu, M. 2021. Crony companies in the Orbán regime: net turnover, profit, value-added and dividend payments. Analysis of balance sheet data of companies winning large public procurement contracts in Hungary from 2005 to 2018. Working Paper Series: CRCB-WP/2021:2. Budapest: CRCB.
Össszefoglalás
A tanulmányban 2004 és 2018 között legnagyobb közbeszerzési szerződéseket elnyerő cégek mintáján azt vizsgáljuk, hogy egyes cégtulajdonosoknak a 2010-ben hivatalba lépett magyar miniszterelnökkel és kormánya egyes tagjaival való rokoni vagy baráti kapcsolatai milyen hatással lehettek cégeik árbevételére, hozzáadott értékére, profitjára és a cégtulajdonosoknak az osztalékfizetéssel kapcsolatos döntéseire. Elősegítették-e a politikai kapcsolatok azt, hogy e cégek (“NER közeli”, vagy MGTS+ cégek) növeljék árbevételüket, magasabb legyen profitrátájuk és magasabb arányban fizessenek osztalékot, mint minden más szempontból azonos helyzetben lévő, de politikai kapcsolatokkal nem rendelkező vállalkozók cégei? Ha igen, akkor e jelenséget a politikai favoritizmus bizonyítékának tekintjük.
Az elemzés során először a 2004-2018 között kötött mintegy 204.000 közbeszerzési szerződésből leválogattuk a 15.115 legnagyobb értékű közbeszerzési szerződést. Az időszak alatt ezek a szerződések adták az összes szerződéses érték közel 78 százalékát. Ezt követően megkerestük és azonosítottuk e szerződések nyerteseit. Összesen 3355 nyertes céget találtunk. A tanulmányban ezek 2005-2017 közötti mérlegadatait elemeztük.
Az eredmények azt támasztják alá, hogy 2011 után, a NER időszaka alatt az MGTS+ cégeknél a politikai kapcsolatok számottevően növelték a cégek árbevételét, hozzáadott értékét, profitját és jövedelmezőségét, miközben döntően befolyásolták a tulajdonosok osztalékkal kapcsolatos döntéseit, relatív magas osztalékhányad kifizetésére ösztönözve őket. Az MGTS+ cégek politikai kapcsolatai a NER időszaka alatt ténylegesen segítették e cégeket abban, hogy az egyébként minden más vizsgált tulajdonságban velük megegyező, de piaci feltételek mellett, politikai kapcsolatok nélkül tevékenykedő magyar cégekhez képest több legyen a nyereségük és magasabb profitrátát érjenek el. Megfigyeltük továbbá, hogy a politikai kapcsolatok eredményeként megszerzett nyereséget az MGTS+ cégek tulajdonosai, számolva a haveri rendszer immanens bizonytalanságával, a tulajdonjogok kikényszerítésének e rendszerekre jellemző ingatagságával, igyekeznek „biztonságba helyezni” és „kimenteni” cégeikből. A NER időszakában a tulajdonosok az MGTS+ cégeket jórészt fejőstehénnek tekintik, s ekként is kezelik, szemben a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező egyszerű magyar cégek tulajdonosaival.
Abstract
In this study, we investigate the impact of some company owners’ family or friendship ties with the Hungarian Prime Minister who took office in 2010 and some members of his government on the firms’ turnover, value-added, profits, and dividend decisions. During the analysis, we used a sample of firms that won the most significant public procurement contracts between 2004 and 2018. Have political connections helped these companies increase their turnover, have higher profit margins, and pay higher dividends than companies in all other respects in the same position but without political connections? If so, we take this phenomenon as evidence of political favoritism. The study analyzed their balance sheet data for the period 2005-2017. For the analysis, we first selected the 15,115 public contracts with the highest value out of around 204,000 public contracts awarded between 2004 and 2018. These contracts accounted for almost 78 percent of the total contract value. We then contacted and identified the winners of these contracts. In total, we identified 3,355 winning companies. The results provide evidence that after 2011, during the Orban Regime, the politically connected or crony companies (MGTS+ firms) significantly increased their sales, value-added, profits, and profitability while decisively influencing shareholders’ decisions on dividends, encouraging them to pay relatively high dividend ratios. During the Orban Regime, the political connections helped these firms achieve higher profits and higher profit margins than those of the Hungarian firms operating under market conditions without political connections, which were otherwise identical in all other respects. Political connections had a more substantial impact on profit volume than on turnover. The results also pointed out that the owners of MGTS+ firms, taking into account the inherent insecurity of the buddy system and the instability of enforcing property rights in these systems, try to “safeguard” and “bail out” the profits they have earned due to political connections. In the Orban Regime, the owners of crony companies treated their firms more as cash cows than owners without political ties.
Conclusions
Our findings pointed out that during the Orbán Regime, the political connections of crony companies significantly boosted their revenue, value-added, profit, and profitability while influencing the decisions of their owners regarding dividends, encouraging a relatively high dividend payout ratio. The results indicate that the political connections of these crony companies under the Orbán Regime effectively helped them achieve higher profits and a higher profit margin than Hungarian companies with similar characteristics but operating without political connections. It was also observed that political connections had a more significant impact on profit volume than revenue. In other words, the results suggest that the economic policies of Fidesz were successful during the Orbán Regime, as companies with political ties managed to gain an advantage over companies without political ties.
We believe that under the Orbán Regime, political favoritism is not carried out through independent dyadic relationships (the simple interactions of a corrupt politician and a corrupting company) but rather:
(i) a well-defined group of companies (those businesses that maintain good relationships with the Prime Minister and certain members of his government) are favored;
(ii) political corruption is systematic, occurring through a multitude of state institutions, such as those responsible for public procurement; and
(iii) unlike simple political corruption, the costs of corrupt transactions are not borne by the corrupting company; instead, these costs are incurred within the corrupt system’s institutions, diminishing their efficiency.
Our results indicate that the concept of crony capitalism or kleptocracy describes the economic system established in Hungary after 2010 by Viktor Orbán. After 2011 in Hungary, the actual goal of government policy has been to favor selected companies (owned by friends and family members of PM Viktor Orbán) based on political loyalty criteria, creating such a system. In line with the characteristics of crony capitalism, the owners of these politically connected companies withdraw a much more significant proportion of the profit they earn as dividends compared to companies with similar characteristics but without political connections. As a result of their political connections, the owners of crony companies, taking into account the inherent uncertainty of crony capitalism, seek to “secure” and “extract” the profits they have obtained, given the instability characteristic of this system and the uncertainties related to enforcing property rights. During the Orbán Regime, the owners of crony companies regarded their businesses as cash cows and treated them as such, in contrast to the owners of ordinary Hungarian companies.
Accordingly, it is not only a matter of rethinking the concepts used to describe the Orbán regime from a conceptual standpoint, but we should also speak of a corrupt system, crony capitalism, or a kleptocracy in Hungary, similar to Latin American, African, ar Russian examples, rather than simply using the term “political corruption.” Furthermore, we should develop indicators for measuring procurement corruption and empirically analyze how the kleptocracy distorts the market economy and affects the productivity of companies.
Előadás az MKE 2021. évi XV. konferenciáján (Lecture at the 15th Conference of the Hungarian Economic Association in 2021): (pdf)